A különbözet szerinti adózás, az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény XVI. fejezete ( szakzsargon: "küláfa")
Az érdekképviseletünk több mint 8 éve foglalkozik a különbözet szerinti adózás szabályainak a megváltoztatásával, több bel- és nemzetközi fórumot megjárva, Anderkó Ottó alelnöknek köszönhetően brüsszeli eljárás elindítói is voltunk. Az eljárás eredményéről szóló levél itt tekinthető meg.
Cél: olyan igazságos adózás a szakma részére, amely alkalmazása során a ráfordítások adólevonási mértéke 100%.
Részeredmény: 2015. január 1- től kezdődően a levonási tilalom kizárólag a különbözeti adózás szerint eljáró viszonteladóknak a különbözeti adózással értékesített termékeinek a beszerzéséhez (ideértve azok Közösségen belüli beszerzését is), importjához kapcsolódó áfára vonatkozik, az egyéb input áfa viszont – az Áfa tv. általános szabályaiban előírt feltételek fennállása esetén és mértékben – levonhatóvá vált. Ez jelenleg 50%.
Állásfoglalást kértünk a NAV-tól:
1. Különbözet szerinti adózást választó, gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás mekkora mértékben és milyen szabályok mellett vonhatja le az input áfát (pl. javítás), amely nem a termék importjához kapcsolódik?
2. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni az alábbi értelmezést.
Az általános ÁFA szabályok szerint vásárolt gépkocsit, melyet a vállalkozás fő tevékenység keretében továbbértékesít, akkor a beszerzésnél, és minden, a terméken elvégzett munkával, valamint abba beépített anyagokkal kapcsolatban felmerült ráfordításnál előzetesen felszámított forgalmi adó 100%-ban levonható.
3. Amennyiben Önök úgy értelmezik, hogy a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás a beszerzett gépkocsikon, ha javítást végez, nem adózhat a különbözet szerinti adózás szerint, mert nem valósul meg a továbbértékesítési cél (259. § 22. pont), mekkora az a ráfordítás (javítás) amely megengedett? Kérem, szíveskedjenek példákkal is szemléltetni, mert szakmai konferenciáinkon is szeretnénk felhasználni az Önöktől kapott anyagot.
4. Amennyiben Önök úgy értelmezik, hogy a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás a beszerzett gépkocsikon, ha javítást végez, nem adózhat a különbözet szerinti adózás szerint, mert nem valósul meg a továbbértékesítési cél (259. § 22. pont), milyen képen kezelendők adózás szempontjából az alábbi szituációk?
a.) A gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás a beszerzett gépjárművet nem tudja értékesíteni a piacon, mert annak rejtett hibái vannak, amelyekről a vásárlás időpontjában nem állt lehetősége meggyőződni. Mivel, ebben az esetben a Ptk. szerint nem fogyasztói szerződés jön létre, kifejezetten nehéz az hibás teljesítésből eredő panasz érvényre juttatása. Konklúzió, a vállalkozásnak kell megjavíttatni a gépkocsit.
b.) A gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás a beszerzett gépjárművet nem tudja értékesíteni a piacon, mert az a szállítás során megsérült. Mivel, nem állapítható meg egyértelműen a felelősség a fuvarozó és az áru feladója közül, ezért nincs lehetőség a hibás teljesítésből eredő panasz érvényre juttatására. Konklúzió, a vállalkozásnak kell megjavíttatni a gépkocsit.
c.) A gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás a beszerzett gépjárművet hosszú ideig készleten tartja, mert nem jelentkezik vásárlási szándék a fogyasztók részéről. A hosszú idő alatt a gépjármű, a rendeltetésszerű használat hiányában meghibásodott, ahogyan a szakma nevezi: állásában meghibásodott. Konklúzió, a vállalkozásnak kell kijavítani a hibát/hibákat.
d.) A gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás a már értékesített gépjárművet, a fogyasztó részéről történő szavatossági jog érvényesítése keretén belül kényszerült egyes hibák kijavítására.
A NAV válasza itt tekinthető meg!
A 2. pontra érkezett válasz kapcsán kétségek merültek fel, ezért egy másik állásfoglalásba is belecsempésztük a Általános Áfa szabályokra vonatkozó kérdésünket az alábbiak szerint:
2). Kérem, szíveskedjenek megerősíteni az alábbi értelmezést.
Az általános ÁFA szabályok szerint vásárolt gépkocsit, melyet a vállalkozás fő tevékenység keretében továbbértékesít, akkor a beszerzésnél, és minden, a terméken elvégzett munkával, valamint abba beépített anyagokkal kapcsolatban felmerült ráfordításnál előzetesen felszámított forgalmi adó 100%-ban levonható.
Válasz:
"Ad 2. pont:
A közlésében szereplő általános áfa-szabályokra történő utalás alapján azt feltételezzük, hogy ebben az esetben a különbözeti adózás alkalmazása nem jön szóba: vagy azért, mert azt az Áfa tv. eleve kizárja (a beszerzés nem az Áfa tv. 216. §-ában meghatározott körtől történik), vagy azért, mert az érintett élt az Áfa tv. 224. § (1) bekezdésében meghatározott választási jogával. Mindennek figyelembevételével erősítjük meg a tényálláshoz fűzött jogértelmezését; azaz igazoltan továbbértékesítési céllal beszerzett, vagyis tárgyi eszközként használni, egyéb módon hasznosítani nem kívánt személygépkocsi kapcsán az előzetesen felszámított adó
- termékek esetében az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja,
- szolgáltatások esetében pedig az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontja
alapján tárgyi korlátozás nélkül levonható."
Ez volt NAV aktuális válasza az ismételt kérdésre.
Az írás folytatása következik....