A járvány ellenére a vártnál jobban teljesített a lízingpiac tavaly
Évek kellenek, hogy az ágazat ismét elérje a 2019-es, rekordot jelentő szintet.
A magyar lízingpiac a COVID-19 koronavírus-járvány következtében mintegy 14 százalékos visszaeséssel zárta a 2020-as évet, ugyanakkor a 639 milliárd forintos finanszírozott összeg jóval meghaladja az előzetes becslésekben szereplő 550-600 milliárd forintos összeget – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Több eszközcsoportban is jelentősen csökkent a kihelyezés. A járvány legnagyobb veszteseinek a nagyhaszongépjárművek és az egyéb gépek-berendezések bizonyultak. Ezzel szemben a furgonok, valamint az agrárgépek a kivételek közé tartoznak. A lízingcégek már felkészültek a pandémia lecsengésére, illetve a moratórium megszüntetését követő időszakra, így amint az egész gazdaságot befolyásoló bizonytalanság lecsengett, ismét stabil növekedésre számítanak.
A tavalyi lízingpiaci adatokból egy meglehetősen felemás kép rajzolódik ki. Míg 2019-ben évtizedes rekordot jelentő, 740 milliárd forinton zárt a finanszírozott összeg mértéke, addig tavaly 14 százalékot csökkenve 639 milliárd forintot ért el. Igaz, az előrejelzések 2020-ra vonatkozóan – még a járvány nélkül is – azt valószínűsítették, hogy a lízingpiacon visszaesés lesz tapasztalható.
„A pandémia miatt csak az volt a kérdés, hogy mekkora lesz a visszaesés 2020-ban, ám a végeredmény a körülményekhez képest kedvezőnek mondható. Ezzel együtt is igaz, hogy a 2017-es szintre esett vissza a hazai lízingpiac. Sajnos a megkötött ügyletek darabszámát tekintve még kedvezőtlenebb a helyzet, e szempontból már inkább a 2016-os szinthez közelítettünk. A tagvállalatok teljes portfóliója, azaz a tőkekintlévőség növekedett 2020-ban, mégpedig 9,5 százalékkal 1714 milliárd forintra – bár ebben a moratórium is jelentős szerepet játszott” - mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Vesztesek és kivételek
A különböző lízingpiaci szegmensek eltérően szerepeltek a múlt évben. 10 százalékos mértékű csökkenés volt tapasztalható a retail autófinanszírozásban. Itt az új kihelyezések összege 245 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi, több mint 275 milliárd forintos eredménnyel. Különösen az új autók finanszírozása csökkent jelentősen: a finanszírozási összeg összesen 14 százalékkal, míg a darabszám 23 százalékkal esett vissza. Ennek oka az új személygépjármű-piac szűkülése volt. Tavaly összesen 18,9 százalékkal, vagyis 29 878 darabbal kevesebb új autót értékesítettek itthon, mint 2019-ben, és a magánszemélyek inkább a használt autók piacán kerestek megfelelő közlekedési eszközt. Így nem meglepő, hogy a használt járművek finanszírozása jól teljesített, értékben elérte a 2019-es szintet. A hagyományosan „válságállóbb” flottafinanszírozás ezúttal is kiegyensúlyozottabban teljesített, az előző év 94 százalékán zárt. A nagyhaszongépjármű-finanszírozás volt az egyik legnagyobb vesztese a múlt évnek, részben a szállítmányozási szektorban látott – a megszorításoknak és határlezárásoknak köszönhető – drasztikus zuhanásnak. Ebben a szegmensben a finanszírozott összeg 36 százalékkal esett vissza, azaz alig több mint 106 milliárd forintot tett ki. Ezen felül szintén jelentős, 30 százalékos volt a gépfinanszírozás visszaesése.
A kedvezőtlen piaci környezet ellenére azért akadtak jól teljesítő szegmensek is a piacon. Mintegy 5 százalékkal, közel 60 milliárd forintra nőttek a kihelyezések a kishaszongépjárművek esetében. Az agrárgép-finanszírozás ugyancsak pozitív mérleget könyvelhetett el: a 110 milliárd forintos finanszírozott összeg 7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet. Az építőgépek 27 milliárdos kihelyezése gyakorlatilag megegyezik a 2019-es eredménnyel. A furgonok, valamint az agrárgépek esetében tapasztalt a bővülésben kiemelkedő szerepe volt a jegybank Növekedési Hitelprogramjában elérhető kedvezményes lízingkonstrukcióknak. A lízingcégek részt vesznek a nagycsaládosok autóvásárlását támogató, valamint az elektromos autók beszerzését ösztönző állami programokban is.
Moratórium és jövőkép
Zs. Nagy István, a Szövetség alelnöke az év közepéig tartó hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatban elmondta, hogy ez a lehetőség sok magánszemélynek és vállalkozásnak biztosított nagyobb pénzügyi mozgásteret a pandémia következtében kialakult nehéz gazdasági helyzetben. A lízingcégek felkészültek arra, hogy együttműködjenek azokkal, akik esetleg a moratórium lejárta után is fizetési nehézségekkel szembesülnek.
„Továbbra is azt javasoljuk a lízingszerződéssel rendelkezőknek, hogy akik tudják teljesíteni a havi kötelezettségeiket, azok fizessék a lízingdíjat, így nincs szükség a szerződésük módosítására, és az eredeti ütemezés szerint tudják majd lezárni az ügyleteiket. Ugyanennyire fontos, hogy azok, akik éltek a moratórium adta lehetőséggel, de előre láthatóan fizetési nehézségeik adódhatnak majd a moratórium lejárta után, azok vegyék fel a kapcsolatot a finanszírozójukkal, hogy időben tudjanak megnyugtató megoldást találni a fizetési nehézségekre. Nem érdemes kivárni a moratórium végét, majd utána kapkodni ebben az esetben” – hangsúlyozta az alelnök.
A lízingpiac idén várható teljesítményére nehéz pontos előrejelzést adni. A lízingszövetség szakemberei szerint ez leginkább a járványhoz köthető bizonytalanság számlájára írható. Nagy kérdés, milyen ütemben áll helyre a fogyasztói bizalom és milyen tempóban indul újra a növekedés a gazdaságban. Ugyanakkora a lízingpiaci szereplők úgy látják, a koronavírus kedvezőtlen hatásainak csökkenése, a gazdaság újraindulása miatt a tavalyinál valamivel jobb évet zárhat a magyar lízingpiac. Az már most biztosra vehető, hogy a 2021-es eredmények nem fogják megközelíteni a 2019-es rekordot jelentő szintet.