Lehetetlen előre megmondani, mi lesz a használt dízelekkel?

A nyugati országok nagyvárosaiból sorra tiltják ki a környezetszennyező járműveket, ez pedig komoly következményekkel járhat a magyar autókereskedelemben

A piaci események alakulását a legritkább esetben befolyásolja a puszta véletlen. A történéseket leginkább olyan tényezők és érdekek szabályozzák, melyeket megérteni és átlátni nem egyszerű feladat a hétköznapi ember számára. Az autóiparban sincs ez másképp, hiszen ebben a szektorban is több évre előre terveznek a szereplők. A dízelek személyautókban való széleskörű alkalmazásával egy új korszak kezdődött a ’80-as évek végén, az azt követő évtized dízelforradalma pedig máig meghatározza az autós világot. Az ezredforduló után a mérnökök és egyéb szakértők már látták, hogy a ’90-es évek elején bevezetett EURO környezetvédelmi normák olyan ütemben szigorodnak majd, hogy az aktuális előírások egy bizonyos időszak után a dízelek végét jelenthetik.

De mi az az EURO környezetvédelmi besorolás?

Az EU-ban közlekedő benzines és dízel járművek káros anyagainak levegőbe juttatását szabályozó rendszer első lépcsőfoka 1992-ben lépett életbe, ez volt az EURO 1. A kilométerenkénti kibocsátás mértékére vonatkozó rendszer a benzines és dízel üzemű motorokat ekkor még egy kalap alá vette. A következő lépcsőfok már szigorúbb volt a szén-monoxid kibocsátással szemben, 1996-os bevezetésénél már minden autóban volt lambdaszonda, valamint a katalizátor is egyre elterjedtebb lett.

A 2000-ben bevezetett EURO 3 már külön szabályozta a nitrogén-oxidok levegőbe juttatását is a dízelek esetében, a negyedik szint pedig 2005-ben lépett hatályba. Itt jelent meg a részecskeszűrő, mely felépítésében kicsit a katalizátorra hasonlít. A kipufogóba szerelt alkatrész a rajta áthaladó kormot megköti és elégeti, ám nem megfelelő használat és karbantartás esetén komoly gondokat okozhat a tulajdonosnak. Négy év múlva újabb szigorítás jött, a jelenlegi, EURO 6-os normát pedig 2014 óta alkalmazzák.

A 2015-ben kirobbant dízelbotrány után egyre bonyolultabb a helyzet a gázolajos autók körül, a közhangulat pedig kezdi a benzines járműveket előtérbe hozni. Számos nyugat-európai nagyvárosban vezetnek be korlátozó rendeleteket a környezetszennyező járművek ellen, melyek leginkább a korszerűtlen dízeleket érintik. Mióta 2018 tavaszán a német legfelsőbb bíróság kimondta, hogy bármely városnak joga van az általa kiválasztott környezetvédelmi normaszintet nem teljesítő gépjárműveket kitiltani bizonyos területekről, azóta a helyzet kezd kritikussá válni.

Milyen járművek érintettek, és hol?

Habár említhetném Észak-Olaszországot, vagy akár Brüsszelt is, most mégis inkább a németországi szankciókról és azok következményeiről lesz szó. Magyarországra ugyanis leginkább ebből a régióból érkeznek használt járművek. Mostanra már legalább tíz városban hoztak olyan döntést Németországban, mely többek közt a nitrogén-oxidok kibocsátásának visszaszorítására irányul. Az utóbbi időben szinte nem volt olyan mérés, melyen az üvegházhatást elősegítő anyagok koncentrációja ne haladta volna meg a határértékeket. Ennek következtében korlátozzák az Euro 5, vagy annál rosszabb minősítésű dízelek közlekedését, emellett több tartományban az Euro 2-es besorolás alatti benzinesekre is hasonló szabályok vonatkoznak. Mivel lassan az Euro 7-es szabványt is bevezetik, így érthető módon már lassan „elavultnak” számít egy Euro 5-ös motorral szerelt autó.

Az, hogy egy bizonyos modell milyen környezetvédelmi osztályba tartozik, legegyszerűbben a forgalmiból derül ki. A legtöbb szigorítást bevezető város ugyan meghatározott egy bizonyos türelmi időt, amíg az érintett autótulajok válthatnak, a valóságban viszont akár azonnali hatállyal is elrendelhetik a kitiltásokat. Jelenleg 15 millió dízelmotoros járművet használnak Németországban, ám ebből mindössze 2,7 millió példány Euro 6-os besorolású. A zónák jelzésére egyelőre nincs egységes rendszer, ám többnyire jól látható helyre kitett jelzőtáblákkal, és az aszfalton elhelyezett felfestésekkel figyelmeztetik a sofőröket a „tiltott zónák” határainál.

A büntetések régiónként eltérnek, ezt minden tartományban helyileg döntik el. Arra viszont van lehetősége az autógyártóknak, hogy utólagos beavatkozással (programozással vagy más eszközzel) javítsanak az adott jármű kibocsátási értékein, ezzel az autó magasabb EURO besorolásba kerülhet.

Mit váltottak ki ezek a döntések a német piacon?

A németek egyértelműen elfordulni látszanak a dízelektől, ezt az is bizonyítja, hogy 2017-ben az azt megelőző évhez képest 13 százalékkal kevesebb ilyen üzemű járművet helyeztek forgalomba. Ehhez jön még hozzá a német statisztikai hivatal azon kimutatása, mely szerint 18 százalékkal nőtt a külföldre eladott használt dízelek száma 2017-ben, ráadásul az egyes kelet-európai országokba eladott gázolajosok száma megduplázódott.

Magyarországi következmények

Ahogy azt Borka János Balázs, a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesületének kommunikációs igazgatója elmondta, a dízelek behozatalának növekedésével egyidőben a Magyarországra importált német benzines modellek száma is emelkedett. Hozzátette azt is, hogy a 2019-es évben a használt gépjárművek importja várhatóan 18-25 százalékkal emelkedik majd hazánkban. Az viszont az ő véleménye szerint is jelentős változást hozhat a magyar járműpiacon, ha a németországi tendencia folytatódik. A dízelek árai a túlkínálat miatt nagy mértékben csökkenhetnek, ez pedig komoly problémákat okozhat a kereskedéseknek a frissen vásárolt járműveik beárazásakor, vagy akár a beragadt készleteik értékesítésekor. Hazánkban egyelőre nem esett jelentős mértékben a kereslet a dízelek iránt, ahogy az árak sem csökkentek számottevően.

Az üzemanyagárak jelentősége

A KSH adatai szerint a benzin és a gázolaj ára sokat ingadozott az elmúlt négy évben. Hosszabb időszakon át nagyjából azonos összegért lehetett hozzájutni a kétféle üzemanyaghoz, ám a 2018-as év végére jelentősen eltávolodott egymástól a két érték. A gázolaj jóval drágább lett, 2018 végén akár 35-40 forintos eltérés is tapasztalható volt. Az szintén elmondható, hogy 2018 végére a benzin és a gázolaj ára egyaránt csökkent, ám a piaci tényezők hatására a benzin jóval olcsóbb lett. Ez is egyfajta ösztöntő szempont lehet a potenciális gépjárművásárlóknak arra, hogy ne dízelt vásároljanak, hiszen a gázolaj ára jóval drágább. Mostanra elmondható, hogy egy dízel csak azoknak éri meg, akik valóban sokat autóznak, ráadásul hosszabb távokon.