A 2030-as emissziós célok eléréséhez drasztikusan növelni kell a villanyautó-eladásokat

Költséges folyamat szükséges a CO2-kibocsátás célszámainak eléréséhez, mielőtt 2035-ben betiltanák az belső égésű motoros új autók értékesítését.

Az Európai Unió által javasolt új kibocsátási célok értelmében azon autógyártóknak, amelyek a kereskedelmi szövetség területén értékesítik a járműveiket, 2030-ra 55 százalékra kell növelniük a tisztán elektromos járművek arányát flotta szinten – derül ki a piaci elemzők legfrissebb előrejelzéséből.

Ez több mint 500 százalékos növekedést jelentene az elektromos járművek jelenlegi nyugat-európai piaci részesedéséhez képest, ami pillanatnyilag körülbelül 9 százalékos szinten áll.

Az Európai Bizottság által szerdán előterjesztett „Fit for 55” névre keresztelt javaslatcsomag értelmében 55 százalékkal kellene csökkenteni a CO2-kibocsátás mértékét 2030-ra a jelenlegi szinthez képest. Ezt követően 2035. január 1-től kezdődően pedig betiltanák a belső égésű motorral szerelt új autók értékesítését. A tervezetet mind a 27 uniós tagállamnak, illetve az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, ez a folyamat azonban akár két évet is igénybe vehet.

A 2025-re vonatkozó, 15 százalékos csökkentést célzó köztes célkitűzés továbbra is érvényben marad, ami azt jelenti, hogy a gyártóknak folytatniuk kell a palettájuk elektromosítását, ha szeretnének megfelelni a szabályoknak, és elkerülni az emissziós kvóta átlépéséért járó büntetéseket.

Elemzők szerint a széndioxid-kibocsátási célok elérése a flotta jelenlegi 95 gramm/kilométeres átlagát alapul véve drasztikus elmozdulást igényel a tisztán elektromos hajtással rendelkező járművek felé. Az 55 százalékos csökkentés értelmében 2030-ra körülbelül 42 gramm/kilométerre kellene redukálni az új autók CO2-emisszióját.

„Ennek jelentős következményei lesznek az EU piacán működő autógyártók villanyosítási stratégiájára” – fejtette ki Tim Urquhart és Ian Fletcher, az IHS Markit elemzője.

személyautók átlagos CO2-kibocsátási rátájának alakulása

Az elektromosított járművek értékesítése 18,4 százalékos piaci részesedést ért el 2021 első felében a 18 nyugat-európai országban, amelyen belül megközelítőleg egyenlően oszlik meg a teljesen elektromos és a plug-in hibridek modellek aránya – derül ki a Schmidt Automotive Research beszámolójából.

A jelenleg 2030-ra érvényben lévő emissziós célkitűzés 37,5 százalékos csökkentést ír elő a 2021-es szinthez képest, ami a villanyautók csaknem 40 százalékos piaci részesedésével lenne elérhető. Az 55 százalékos csökkenéshez arra van szükség, hogy az értékesített új autók 55,3 százaléka elektromos legyen – véli az IHS Markit.

Vagyis az eladások mintegy 45 százalékát továbbra is a belső égésű motoros autók tennék ki. Ez a 2019-es eredmények alapján mintegy 7 millió járművet jelentene. Az IHS 2030-ra vonatkozó előrejelzés szerint a plug-in hibridek megtartanák a jelenlegi 9,6 százalékos piaci részesedésüket, a full hibridek aránya 14 százalékról 11-re csökkenne, míg a kibocsátás csökkentése terén csak mérsékelt előnyöket jelentő mild hibridek mennyisége a mostani 34,2 százalékról 23,4 százalékra esne vissza. A hibrid rásegítés nélküli, tisztán belső égésű motoros hajtásláncok mindössze 0,01 százalékát adnák az újautó-piacnak.

Az autógyártók nem érte váratlanul és felkészületlenül az emissziós célszámok szigorításra, amelyek érkezéséről már 2019 végén hallani lehetett, amikor Ursula von der Leyen átvette az Európai Bizottság irányítását. A bizottság 2020 végén elfogadott „Fenntartható és Intelligens Mobilitás Stratégia” csomagja értelmében 2030-ig legalább 30 millióra kell növelni a nulla helyi kibocsátású autók számát Európa útjain.

autó karosszériája fővel borítva

Szinte minden Európában forgalmazó autógyártó bemutatta már a villanyosításra vonatkozó részletes forgatókönyvét. Ezeken az eseményeken minden létező paramétert felvázoltak a szakértők, kezdve az akkumulátorkémiával a várható haszonkulcson át, egészen a különféle gyártók közötti partneri együttműködésekig. A célok elérésének érdekében pedig több tízmilliárd eurós beruházásokat jelentettek be, melyeket a villanyautók technológiának fejlesztésére fordítanak az előttünk álló évek során.

„Elképzelhető, hogy lehet némi morgolódást tapasztalni ezen új célpontok szigorúságával kapcsolatban, ugyanakkor valószínűtlennek tűnik, hogy bárkit is sokként ért volna a bejelentés, tekintve, hogy az autóipar már jóideje ebbe az irányba halad” – mondta az IHS.

A Transport & Environment környezetvédelmi csoport nemrégiben készített jelentése szerint jelenleg a Volvo és a Volkswagen az a két autógyártó, melyek a leginkább felkészültek az elektromos autókra történő váltásra. Őket követi a Renault-csoport, míg a lista végén a Jaguar Land Rover és a Toyota áll.

„Azoknak a gyártóknak, amelyek merészebbek voltak és már korán jelentős összegeket fektettek be az elektromosításba, jelentős előnyre tettek szert” – állítja az IHS.

Az EU igyekszik megkönnyíteni az autógyártók dolgát azzal, hogy a javaslatban a tagországokat kötelezné a gyorstöltő infrastruktúra bővítésének finanszírozására, ezzel enyhítve az autósokat továbbra is nagymértékben aggasztó „hatótávparát”. Ennek értelmében 50 kilométerenként gyorstöltő oszlopokat kellene telepíteni az egyes országok legfontosabb közútjai mentén, így 2030-ra már 3,5 millió töltőpont állna rendelkezésre, szemben a 2019-es 165 ezerrel.

Az egyik vita, amely a javaslat körül vélhetőleg ki fog alakulni, a villanyautók egyenlőtlen eloszlásából fakad. A gazdagabb országok, mint például Norvégia lakói minden bizonnyal képesek lesznek viselni a váltással járó kiadásokat, ám a szegényebb országokban az emberek jelentős része nem engedheti meg, hogy új elektromos autót vásároljon magának, és az országnak is komoly megterhelést jelentene egy átfogó töltőhálózat kiépítése. Míg 2021 első félévében az újonnan értékesített személyautók 57 százaléka már elektromos volt Norvégiában, addig Görögországban ez a szám mindössze 2 százalékot tett ki.

Dacia Spring töltés közben

„A töltési infrastruktúra lefedettségéhez hasonlóan ugyancsak szemmellátható különbség mutatkozik az elektromos autók megfizethetőségének tekintetében Közép-Kelet- és Nyugat-Európa között, valamint egy határozott észak-déli megosztottság is megfigyelhető” – nyilatkozta Eric-Mark Huitema, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) főigazgatója.

Von der Leyen szerdán Brüsszelben kijelentette, hogy az egész EU-ra kiterjedő, a belső égésűről az elektromosra történő átállást segítő pénzügyi alap közvetlen kifizetésekkel támogatná a hátrányosabb helyzetben lévő országokat, és olyan újításokat is támogatna, amelyek csökkenthetik a költségeket.

„Ha nő a kereslet és nő a kínálat, akkor az általában az árak csökkenését eredményezi” – fejtette ki a belga politikus.

 

Automotive News Europe

 

Oszd meg ezt a cikket!