Miért folyton a kocsikat okolják a károsanyag-kibocsátásokért?

Az autóipar mellett számos más probléma van a Föld jövőjét illetően

Az elmúlt néhány évben különösen nagy figyelmet kapott az autóipar a környezetszennyezés szempontjából, melyre a néhány évvel ezelőtt kirobbant dízelbotrány még inkább ráerősített. Az azonban egy rendkívül egyoldalú megközelítés, hogy a légszennyezésért a járművek a leginkább felelősek, hiszen számos más iparág hozzájárul az üvegházhatás kialakulásához és az ózonréteg rongálásához. De vajon miért az autóipart hibáztatják mindenért, és miért vezetnek be folyamatosan egyre szigorodó normákat az autógyártásban anélkül, hogy a többi iparágra ilyen mértékű nyomást helyeznének?

A válasz a szűklátókörűségben és az üzleti érdekekben keresendő. Az ember hajlamos úgy működni, hogy amit nem lát a saját szemével, nem hall a saját fülével és nem tapasztal a saját bőrén közvetlenül, arról egész egyszerűen nem vesz tudomást. Mivel az autók szinte mindenhol megjelennek, így szerves részét képezik az utcaképnek, a legtöbb ember szembesül velük a mindennapjaiban. Így vannak ezzel azok a döntéshozók is, akik az autóipart és a négykerekűekkel való közlekedést látják a legnagyobb környezetszennyezőnek. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy a járműgyártás és az autózás mindössze az ötödik helyen áll a globális környezetszennyezés tekintetében.

Melyek a legnagyobb károsanyag-kibocsátók?

Számos ágazat sokféleképpen terheli a Földet, az állattartó telepek (különösen a szarvasmarha és a sertés) például jelentős metánkibocsátást eredményeznek a jószágok bélgázai miatt, továbbá a rizstermesztés során is nagy mennyiségű metán szabadul fel. Ráadásul a húsipari feldolgozás közben is vastagon jelentkezik a károsanyag-kibocsátás. A ruhaiparról sem sokan gondolnák, de komoly tényező a környezetszennyezésben. A gyapotföldek rovarirtásához használt vegyszerek nagy veszélyt jelentenek, és a ruhaipar a folyókat is terheli.

Szintén nagy az ökológiai lábnyoma az olyan fuvarozási ágazatoknak, min a hajózás és a légi áruszállítás. Egy EU-s tanulmány szerint a 15 legnagyobb tengeri teherhajónak például nagyobb a káros kén-oxid és nitrogén-oxid kibocsátása, mint a világ összes személyautójának együttvéve. Egy másik érdekes mutató, hogy a tengeri fuvarozás károsanyag-kibocsátása nagyobb, mint a teljes német iparé együttvéve.

A fosszilis energiaforrással működő üzemek is nagyobb kárt okoznak a környezetben, mint a járművek, a villamosenergiát előállító szénerőművek mellett a mezőgazdasági ágazatokat is lehetne említeni. Az üzemek nitrogén-oxid kibocsátása folyamatosan nő, egy másik kevesek által ismert tény pedig az, hogy például a mikrohullámú sütők évente 6,8 millió autónak megfelelő szén-dioxidot juttatnak a levegőbe. Ezek mellett a társadalom is súlyos tényező, hiszen az emberek által vásárolt javak és a felhasznált szolgáltatások következtében jelentős károsanyag-kibocsátás keletkezik.

Mi a helyzet a környezetszennyezéssel idehaza?

A KSH 2016-os adatai alapján a szén-dioxid kibocsátás több mint 28 százalékáért az energiaipar a felelős. Az ipar többi ágazata további 19, míg a közlekedés közel 26 százalékot jelent. Ehhez jön hozzá a háztartások szennyezése, mely további 15,6 százalék. A nitrogén-oxidok tekintetében a magyarországi mérések szerint a szállítás és a közlekedés a legjelentősebb kibocsátó 41 százalékkal. Az energiaipar 11, míg a műtrágya felhasználása további 13 százalékkal járul hozzá az összesített NO_x terheléshez.

Egy másik fontos mérőszám a levegőbe juttatott szén-monoxid mértéke, melyben a háztartások okozzák a legnagyobb problémát, hiszen a kibocsátások 71 százalékáért felelnek. Ehhez képest a közlekedés 20 százaléka akár kevésnek is mondható. Az emberi szervezetre is negatív befolyással bíró mikrorészecskék kibocsátása is lényeges, a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szilárdanyagok 85 százalékát szintén a háztartások juttatják a légtérbe, a járművek mindössze 5,7 százalékot jelentenek ebben a tekintetben.

A fával és szénnel való otthoni tüzelés sincs jótékony hatással a légkörre, ráadásul a magyarországi „kultúrára” az is jellemző, hogy a műanyag palacktól kezdve a fáradt olajon át mindent elégetnek. Így az összes légszennyezés 13 százalékát a lakosság teszi ki ebben a régióban. A fűtés persze nem mindenkinek oldható meg máshogy, de a légszennyezés ellen mindenki tehetne egy keveset a maga módján, ha akarna.

Mit tesz az autóipar a környezetért?

Az elmúlt nagyjából húsz évben a járműipar hatalmas erőfeszítéseket tett az ökológiai lábnyomának csökkentéséért. Egyetlen másik iparágazat sem fektetett annyi erőforrást a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására, mint az autógyártók. Ahogy egyre korszerűbbek és biztonságosabbak a négykerekűek, úgy a használat közbeni környezetterhelésük is egyre kisebb. Mégis sokszor az autóipar szerepel a környezetvédelemmel kapcsolatos viták középpontjában.

A motorok fejlesztése és korszerűsítése mellett a kipufogórendszerek, az alacsonyabb légellenállású karosszériák és felnik, valamint a kisebb gördülési ellenállású abroncsok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a járművek kevésbé szennyezzék a környezetet. Persze ezekre a fejlesztésekre az is nagy hatással van, hogy az európai döntéshozók 1992 óta folyamatosan egyre szigorodó normákat vezetnek be az Euro környezetvédelmi rendszerrel.

Kezdetben a karburátorok helyes beállításával máris meg tudtak felelni a járművek az Euro normának, aztán egyre komolyabb fejlesztésekre volt szükség. A kartergáz visszavezetéssel az el nem égett szénhidrogének nem kerültek a környezetbe, később az üzemanyagrendszerek aktívszenes szűrőn át kezdtek szellőzni. A katalizátorok fejlődése is jelentősen visszaszorította a károsanyag-kibocsátást, a lambda-szondás keverékképzés pedig a fogyasztásra is jó hatást gyakorolt. A közvetlen befecskendezésű rendszerek tovább javították a helyzetet, a részecskeszűrők pedig ma már elengedhetetlenek nem csak a dízel, de a turbós benzines motorokon is. A kipufogógáz visszavezetéssel mérsékelni tudták a nitrogén-oxidok kibocsátását, mára pedig egészen komplex elektromos rendszerek ellenőrzik a járművek kipufogógázainak összetételét.

De mi az az Euro besorolás az autóiparban?

Az EU-ban forgalmazott benzines és dízel járművek káros anyagainak levegőbe juttatását szabályozó rendszer első lépcsőfoka 1992-ben lépett életbe, ez volt az Euro 1. A kilométerenkénti kibocsátás mértékére vonatkozó előírás a benzines és dízel üzemű motorokat ekkor még egy kalap alá vette. A következő lépcsőfok már szigorúbb volt a szén-monoxid kibocsátással szemben, 1996-os bevezetésénél már minden autóban volt lambdaszonda, valamint a katalizátor is egyre elterjedtebb lett.

A 2000-ben bevezetett Euro 3 már külön szabályozta a nitrogén-oxidok levegőbe juttatását is a dízelek esetében, a negyedik szint pedig 2005-ben lépett hatályba. Négy év múlva újabb szigorítás jött, a jelenlegi, Euro 6-os normát pedig 2014 óta alkalmazzák.

Az Euro-rendszernek köszönhetően 1992 és 2014 között a személygépkocsik által a környezetbe juttatott mikrorészecskék mennyisége 98 százalékkal, az el nem égett szénhidrogéneké és a nitrogén-oxidoké együtt 88-cal, míg a szén-monoxid kibocsátás 78 százalékkal csökkent.

A modern dízelek vagy elektromos autók a környezetszennyezés orvoslói?

A dízelbotrány óta rengetegszer kellett arról tudósítani, hogy különböző európai nagyvárosokban sorra tiltják ki a korszerűtlen dízelmotorral rendelkező járműveket. Ezek mellett sokszor a régebbi benzinesek használatát is korlátozták, ám a hangsúly a gázolajosokon volt az esetek döntő többségében. Ehhez képest ma már ott tart a dízeltechnológia, hogy az ADAC tesztje alapján a jelenleg érvényes Euro 6d Temp követelményeket bőven teljesítik az új modellek, adott esetben még tisztább üzemre is képesek bizonyos benzines motorokhoz képest.

Jelenleg még az elektromos autók sem jelentenek tökéletes megoldást, hiszen ezeknek csak a helyi emissziója nulla. Amíg az üzemeltetésükhöz szükséges villamosenergiát főként szénerőművek állítják elő, addig nem tudnak teljesen tisztán közlekedni. Norvég kutatók szerint 200 kilométernél egy villanyautó 27-29 százalékkal kevesebb környezetkárosítást végez, mint a robbanómotoros járművek. A villamosenergia környezetbarát termelésében Izland jár az élen, ahol csak megújuló energiákkal termelik az áramot, így itt a villanyautózás is teljesen emissziómentesnek mondható.

Forrás:

Kép: Shutterstock